Már az előrejelzés is azt mutatta, hogy el fogunk ázni, nem kicsit. Szerencsére a csapat felkészült volt testileg, lelkileg, és felszerelésügyileg, ezzel nem volt probléma. Az esőben motorozás speciális dolog, kifogástalan gumi, motor, jó ruházat, páramentes sisak, mert a belső mikroklíma, és a beszivárgó csapadék jelentősen befolyásolja a kilátást. Már a horvátországi oldalon, fogyasztottuk el a késői ebédet, ami után egy sikeres gumi javítást készítettünk, és zúztunk a szállás felé. Vezetéstechnika esőben: "Az attól függ!", mondanánk mert útminőség, motor(elektronika), emberi tényezők fogják meghatározni. Az biztos, hogy a kanyargós területeken ha lenyomós(francia) stílusban motorozol esőben, nem kell annyira a kormányt befordítani mégis megkapod a megfelelő kanyarodási ívet és dőlésszöget, és könnyebben kontrollálod a tapad/nem tapad érzést. Pont úgy mint a cross, és supermoto motorosok. Persze lehet angol, vagy bedőlős stílusban is gépészkedni, de akkor aktívan használni kell lassításnál a fokozatos fékkezelést amivel tapadást, és ABS visszajelzést kapunk, és a kanyarban a gyorsítást amivel egyensúlyba hozzuk az esetleges sodródást, és megdolgoztatjuk a kipörgésgátlót. Iszonyú sok mindenre kell figyelni, és kész csoda, hogy idáig eljutottál, köszi! Most jön az a szentimentális rész, hogy milyen jó dolog motorozni, pláne egy ilyen szép területen, és csak "folyatjuk" a motort a kanyarokba, maximális flow érzéssel. Ez persze annak is köszönhető, hogy elcsomagolhattuk az eső ruhát, és csak az élénk aszfaltszárító szél állt ellen a motorunk nyomatékának.Nagyon ügyes csapattal érkeztünk, a tegnap esti megbeszélésen a testtartás, motorkezelés, tekintetirányítás szentháromság mellett a lélekemelő tempó is megjelent. A napunk sűrű volt, több mint 300km csak a szerpentineken motorozva, hogy megtapasztaljuk a különböző kanyarokat, és tulajdonságaikat, és persze a lényeg, a saját folyamatosan változó határainkat. Egy jó döntés lételem, ami segít egy kikerülésnél, a helyes tekintet irányítás pedig megmentheti az életünket egy veszélyes közlekedési helyzetben. Veszély! Zozó Szeder megvágta az ujját, tudásának legjavát, és vérét adta a lendületes csapatnak! Addig fűztük a kanyarokat, amíg ki is fogyott az egyik motorból az üzemanyag. A napi jó cselekedet is megvolt, mert egy elhagyott rendszámtáblát is találtunk, és óriási mázlival még a tulajdonosnak is vissza tudtuk adni, igazi tartalmas tréning nap volt! Már csak a reggelt, és a hazautazást kellett kibírni, itthagyva ezt a motorosbarát területet! Hazafelé a 8-as, és a 23-as úton a hegyeken keresztül motoroztunk. 

Nagyon jól érezte magát mindenki, nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen szuper csapattal tudtunk tréningezni, túrázni! Balesetmentes közlekedést, jó pihenést mindenkinek!

---

Külön köszönjük profi instruktorainknak Szeder Zoltánnak és Kovács-Birkás Róbertnek a lelkiismeretes munkáját!

---